Miből lesz az Aszpirin?

  Kategória Érdekességek
02
márc
Miből lesz az Aszpirin?

1925-ben egy fiatal francia gyógyszerésznek, Pierre-Joseph Leroux-nak a fűzfa kérgéből sikerült egy fehér kristályos anyagot kinyerni, hasonló módon, mint ahogy a kinint kivonták a kínafa kérgéből. Felfedezését szalicinnek nevezte el. Valójában többféle anyag keverékéről van szó: közéjük tartozik a szalicilsav is, amely láz és ízületi reumás fájdalmak esetén hatékony, de gyomorégést okoz.

Francia kutatók először 1853-ban állították elő laboratóriumi úton az acetil-szalicilsavat, amely a szalicilsavhoz hasonló, ám mellékhatása könnyebben elviselhető. Később egy német kémikus új, kényelmesebb szintézismódszert fejlesztett ki. Kutatásait állítólag az a vágy ösztönözte, hogy enyhítse édesapja fájdalmait, aki igen súlyos ízületi reumában szenvedett. Az acetil-szalicilsavat 1899-ben végül a Bayer szabadalmaztatta Aspirin néven, amelyben benne van a réti legyezőfű (Spiraea ulmaria) neve is, amely szintén tartalmaz szalicilsavat. Megszülettet tehát az első modern gyógyszer. A mai napig őrzi vezető helyét, hiszen a világon évente 12 ezer tonna aszpirint értékesítenek.


A XIX. század végéig, a kor vegyészeinek, köztük sok gyógyszerésznek a tevékenységéig kellett várni arra, hogy megkezdjék a növények hatóanyagainak kivonását. Több aktív molekula kivonása és izolálása járt ekkor is sikerrel: a mákból az ópium – morfiumot, a kikericsből a kolhicint, a nadragulyából az atropint, a kínafa kérgéből a kinint, a kakaóból a teobromint vonták ki. A digitalin felfedezése is e korszakra nyúlik vissza. A XVII. század végén az angol botanikus és orvos, Dr. William Withering figyelmét felkeltette egy, a népi gyógyászatban a vízvisszatartás kezelésére használt növény. Titkát egy javasasszonytól tudta meg, aki maga is családi hagyományból ismerte. 1785-ben kiadott egy tanulmányt a gyűszűvirágról, amelyben felhívta a figyelmet a növény vízhajtó tulajdonságára, és jótékony hatására bizonyos „szívgyengeség” esetén.1809-ben klinikai kísérletek kezdődtek a levél kivonataival. Egy francia gyógyszerésznek azonban csupán néhány évvel később sikerült izolálnia a növény hatóanyagát, a digitalint. A bolyhos gyűszűvirág ma már többféle szívelégtelenséget gyógyító gyógyszer alapanyaga.


A gyógynövények új korszaka: Az 1930-as évektől a kémia fejlődése egyre könnyebbé tette a növények hatóanyagainak szintetikus úton történő előállítását. A növények azonban ezt követően sem tűntek el a gyógyszerkönyvekből. Éppen ellenkezőleg, szerepük most már kettős: egyrészt a valódi gyógynövény-terápia okán, amely továbbra is az egész növényt vagy kivonatát hasznosítja, másrészt a gyógykészítmények alapanyagaként. Ma sokféle betegség kezelésére ez utóbbi módon használják fel a növények bioaktív molekuláit, néha kissé módosított formában hatásuk növelésére, vagy nem kívánt mellékhatásaik csökkentésére. Ily módon hasznosítják például a rák, a szívbetegség gyógyításánál, vagy a mocsárláz elleni küzdelemhez nélkülözhetetlen gyógyszerek esetében is.
 

Cimke:



    Bejegyzés közzétéve ekkor 2011. március 02., szerda idő 15:05 ebben a kategóriában: Érdekességek. Trackback kikapcsolva.

    0 hozzászólás

    Szólj hozzá te is!

    Neved (beceneved) (*)
    E-mail (nem publikáljuk) (*)
    Weblapod (ha van)
    Hozzászólásod