Divertikulózis

  Kategória Betegség
09
dec
Divertikulózis

Képzeljünk el egy régi biciklibelsőt, amely több helyen elvékonyodott, olyannyira, hogy ezeken a pontokon a levegő kinyomja az anyagot. Valami hasonló történhet a vastagbéllel is, amelynek meggyengült részein a nyálkahártya kitüremkedik, és szőlőszem nagyságú tágulatokat, ún. divertikulumokat képez. Az állapot neve divertikulózis.


Ma még nem tudják a kutatók pontosan, mi okozza ezt az időskorban egyre gyakoribb betegséget. A divertikulózis főként a fejlett országokban élőket érinti, mivel itt rengeteg alacsony élelmiszer-rost tartalmú pékárut, például fehér kenyeret fogyasztanak, míg a rostokban gazdag táplálékok (zöldségek, gyümölcsök) ritkábban kerülnek az asztalra.
Az élelmi rostok nagyon fontos élelmiszerek a vastagbél számára: lágyabbá teszik a székletet, megnövelik a tömegét, emiatt az ürítés rendszeressé és könnyűvé válik. Ezzel szemben a rostszegény táplálkozás kis tömegű, száraz székletet eredményez, amely megreked, feltorlódik a végbélben, és csak nehezen távozik. A béltartalom ezalatt fokozott nyomást gyakorol a bél falaira, és ettől az több helyen meggyengül, létrejönnek rajta a divertikulumok. Ha ezek elzáródnak, begyulladnak, szükségessé válik az antibiotikumos kezelés, de néha csak a műtét segíthet.

Gyógyhatású táplálékok

Teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek


A rostok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, mert a jó emésztéshez nélkülözhetetlenek – olyannyira, hogy megelőzhető velük a divertikulózis, illetve ha már kialakult az állapot, akkor elkerülhető a tágulatok fájdalmas gyulladása.

Az élelmi rostnak két típusa van, mindkettő másként nyújt segítséget. Az oldhatatlan rostok, melyek a legtöbb gyümölcsben, zöldségben és teljes kiőrlésű gabonafélékben megtalálhatók, vizet szívnak magukba, növelve ezzel a széklet tömegét és lágyabbá téve az állagát, így az ürítés könnyen megy. Az oldható rostok, melyek fő forrása a zabkása, a lencse, az alma, a körte és az áfonya, a belekben vízzel elegyedve ragadós, kocsonyás masszává alakulnak át, és gátolják a székrekedés kialakulását, ráadásul a koleszterinszint is csökken.


Így fokozhatjuk az élelmi rostok bevitelét: térjünk át a reggeli gabonapelyhek teljes kiőrlésű fajtáira, a fehér kenyér helyett fogyasszunk teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, korpával vagy maggal dúsított cipót. A hagyományos száraz tésztát és a fehér riszt váltsuk fel durumtésztára és barna rizsre, együnk több gyümölcsöt, zöldséget, babot. A krumplit és az almát lehetőség szerint héjastul fogyasszuk (vásároljuk kistermelőtől, ők valószínűleg nem vegyszerezik agyon az árut). Mindennapos salátafogyasztással is növelhetjük a rostbevitelt.

Mennyit fogyasszunk? Napi 25-30 g élelmi rostot. Nagyjából ennyi van két csésze gyümölcsben, két és fél csésze zöldségben, három adag (egyenként 30g) teljes kiőrlésű gabonafélében és egy csészényi hüvelyesben.

Hasznos tipp: a rostbevitel hirtelen történő, nagymértékű növelése másféle emésztőrendszeri zavarokat okozhat, pl. fokozott bélgázképződést, haspuffadást, ezért hetente csak egy-egy változtatást vezessünk be. Kezdjük a korpáskenyér bevezetésével, következő héten iktassunk be egy pluszadag gyümölcsöt stb.

Víz, gyümölcslevek és egyéb folyadékok


Az élelmirost-bevitel fokozásával egyidőben növelni kell a folyadékfogyasztást is. A rostok magukba szívják a nedvességet, ezáltal növelik a széklet tömegét és lágyabbá teszik azt. Víz nélkül a rostok székrekedést okozhatnak.

Mennyit fogyasszunk? Nyolc pohárnyit naponta.

Étrend-kiegészítők

Élelmi rostok: ha az élelmiszerek rostanyagai nem segítenek, hasznosnak bizonyulnak a természetes rostokat tartalmazó növények, pl. a bolhamag útifű maghéja, búzadextrin stb. fontos, hogy ezek alkalmazásakor is sok folyadékot igyunk, különben nem vagy csak részben fejtik ki hatásukat.

Egyéb tudnivalók

Finomított gabonatermékek és cukros ételek: a rostanyagban szegény táplálékok (fehér kenyér, előre csomagolt rágcsálnivalók, cukrozott gabonapelyhek) a bélrendszer ellenségei. A gyümölcslevek rosttartalma elenyésző, hacsak nem magunk készítjük frissen facsart narancsból, vagy alma préselésével. A herbateák is nagyon hasznosak a folyadékfogyasztás szempontjából, ezenkívül egészségvédő hatással is rendelkeznek.


Sokáig azt gyanították, hogy a magvak és a diófélék darabkái megrekednek a divertikulumokban és gyulladást okoznak, de ez nem igaz. A pattogatott kukorica, a szezámmag, a mák, a mandula és más hasonló táplálékok rengeteg élelmi rostot tartalmaznak, ezáltal enyhítik a divertikulózis tüneteit. Az is igaz azonban, hogy ugyanarra az ételre mindenki másképp reagálhat. Ha bizonyos ennivalók fogyasztása után haspuffadás vagy fájdalom jelentkezik, iktassuk ki ezeket az étrendünkből.
 

Cimke:



    Bejegyzés közzétéve ekkor 2011. december 09., péntek idő 15:34 ebben a kategóriában: Betegség. Trackback kikapcsolva.

    0 hozzászólás

    Szólj hozzá te is!

    Neved (beceneved) (*)
    E-mail (nem publikáljuk) (*)
    Weblapod (ha van)
    Hozzászólásod