Az "A" vitamin

  Kategória Vitamin ABC
23
nov
Az


Az immunitás csodaszere. Ez tart meg bennünket szépnek és fiatalnak, ettől lesz a bőrünk és minden nyálkahártyánk egészséges.
Előfordul, hogy amikor reggel a tükörbe nézünk, még üdének látjuk az arcunkat, de délutánra már fáradtnak, hervadtnak, nyúzottnak. Néha olyan érzés fog el, mintha öt évvel öregebbek volnánk a valóságnál. Vannak akinek alkonyatkor vagy éjszaka látási zavarai támadnak. És van, aki hajlamos a nyálkahártya–fertőzésekre, például a torok, az orr, a hörgők, a hólyag vagy a vagina területén.

 


Az ilyesmi feltehetőleg az A-vitaminnal kapcsolatos, vagyis másképp: azt jelenti, hiányunk van ebből a létfontosságú anyagból, amely az immunrendszerünket erősíti, a látást élesíti, a hajat fényessé és hajlékonnyá varázsolja. Az A-vitamint már 1931-ben felfedezték és megfejtették vegyi szerkezetét, 1947 óta szintetikusan állítják elő, de a kutatók, kitűnő analizáló műszerek segítségével, csak most tárják fel ennek a hihetetlenül sokoldalú molekulának valódi titkait, és így mind több izgalmas újdonságról szerzünk tudomást e bio- anyaggal kapcsolatban. Az A-vitamint eredetileg a növények találták fel. Őket ugyanis sok milliárd éves fejlődéstörténetük során egyre hevesebben szorongatták és támadták olyan agresszív anyagok, mint a szabad gyökök, gombák, paraziták, baktériumok, vírusok stb. Ezek ellen nemzedékről nemzedékre védekezési mechanizmusokat fejlesztettek ki. A tökéletes immunrendszer megalapítói tehát nem mi vagyunk, hanem a növények. A legsatnyább útszéli növényektől is sokat tanulhatunk, ha gondosan vizsgáljuk. A növények sok-sok évmillióval ezelőtt fokozatosan egyre több szénatomot vontak ki környezetükből, hogy segítségükkel bonyolult molekulaalakzatokat: karotinokat formáljanak. A karotinok festékanyagok, tőlünk nyerik a növények csodálatos színeiket. Még a lazac és a rák gyönyörű pirosa és rózsaszíne, vagy a flamingótollak rózsaszíne se egyéb, mint a karotin - molekulák összesűrűsödése.
A természet azonban nem hiú, nem ad a szépségre, a karotinok szerepe sokkal fontosabb. Ezek védik meg a növényi sejteket az ellenséges mikroorganizmusoktól, mindenekelőtt pedig óvják a fotoszintézis rendkívül veszélyes és robbanékony folyamata során, amikor az esővíz, a napfény hatására, kettéválik oxigénné és hidrogénné. A szabad gyökök ugyanis minden napkeltekkor szerencsét próbálnak. Ezek az agresszív, romboló anyagok mintegy előfutárai a Napnak, a természete csodájának, amely élet és halál ural. Amikor a füvek, a harasztok, a fák és a virágok szétárasztják oxigénjüket, minden növényi sejten elszabadul a pokol - ami azonban, meglepő módon, tökéletes ellenőrzés alatt működik. Eközben a szabad gyökök igyekeznek oxidálni, vagyis elégetni a védelem sejtrészeket. Ebben a karotinok akadályozzák meg őket. Karotinok nélkül reggel 9 órára Közép–Európa teljes dúsan burjánzó flórája egyetlen barna tömeggé hamvadna.
 


A – vitamin forrásai: Tojás, tejtermékek, máj, halmájolaj, sárgarépa, zöld- és sárga főzelékfélék, sárga gyümölcsök.
 

A – vitamin hatásai: Elsősorban a szem egészségét védi. Növeli az immunrendszer hatékonyságát, különösen a légúti fertőzésekkel szemben. Elengedhetetlen a növekedéshez, a csontok, a bőr, a haj, a fogak és a fogíny egészségéhez. Segít megvédeni a C-vitamint az oxidációtól.
.
Hiánya következtében kialakulhat: Farkasvakság, szemszárazság. Törékeny, lassan növő körmök. Száraz, törékeny hajszálak. Száraz bőr. Bőrkiütés. Étvágytalanság. Gyakori fertőzés. Terméketlenség.


A gyerekek A – vitamin–hiányának a következményei: Ha a gyerekek nem nőnek megfelelően, az A-vitamin–hiányra vezethető vissza. A kar és a lábszár csontnövekedése túlnyomóan a csöves csontok ízületi tartományban folyik. És éppen ezeknek az anyagcserében rendkívül aktív porcsejteknek van nagy szükségük az A–vitaminra. A fiatal csontsejtek ugyanis nőnek, egy ideig aktívak, majd elhalnak, hogy helyet adjanak még több, új porcsejteknek. Annak érdekében, hogy ez az állandó ciklus zavartalanul működni tudjon a kis karokban és lábakban, a porcsejtek egy részét enzimek egészítik ki, amelyek le tudják őket bontani.
Ezeket az enzimeket az A–vitamin állandó ellenőrzése alatt tartja. Ha hiányzik a vitamin, akkor elegendő friss porcanyag képződik ugyan, de nincs, ami szabályozza az ugyanolyan fontos porclebontást. A gyerek növekedése egyszerűen megáll. Nem ok nélkül tartalmaz a kolosztrum, a szülés utáni első napok anyateje, óriási koncentrációban karotint, amit elárul a tej erősen sárgás színe.
Vadonatúj az a tudományos felismerés, hogy az A-vitamin a növekedésnél szorosan együttműködik a növekedési hormonokkal, és hogy mind a kettőnek közös receptora van a testsejtekben. Igen fontos tehát, hogy a gyerekek bőségesen fogyasszanak zöld, sárga és vörös főzelékféléket, még akkor is, ha jobban ízlik nekik a hot-dog, a pizza és a krémes sütemény. A csontok persze sokban hasonlítanak a fogakra, így ugyanez a szabály áll a gyermekek fogazatára is. Az A–vitamin megerősíti az állkapocs csontozatát, és ezzel elhárítja a hibás harapás veszélyét. Ezenkívül a vitamin ellenállóba teszi a foghúst fertőzésekkel és gyulladásokkal szemben.
.
Hogyan jut az A - vitamin a vérbe?


A karotin zsírtartalmú festékanyag; így például a béta-karotin, provitaminnak számít, ez az A-vitamin-anyagcsere előfutója. A már kész A-vitamin, amelyet a szakemberek aszerint, hogy milyen a vegyi szerkezete, retinolnak, retinalnak vagy retinoidnak neveznek, bizonyos állati termékekben található: májban, a vajban, a teljes tejben, a sajtban, a tojásban és főként a csukamájolajban. Ezekben az állatok, saját anyagcseréjük során, már kész A-vitaminná alakították a karotinokat. Ez a kész A - vitamin rendkívül gyorsan jut bele a vérbe és a testsejtekbe.
Honnan jön a karotin?
Valamivel hosszabb ideig tart, amíg a növényi karotinból nyert A–vitamin megérkezik munkahelyére, a sejtbe. A karotin-molekulák ugyanis sokszor oly szorosan beagyazódtak a növények rostszövetébe–mint például a sárgarépánál-, hogy az emésztőnedveink még túlórában sem tudják onnan kiszabadítani őket. Így aztán az élelemmel elfogyasztott karotinnak kereken 40 százaléka nem alakul át A–vitaminná, hanem a székletben eltávozik a szervezetből. Súlyosbítja a dolgot, hogy sem mi magunk, sem a gyerekeink rendszerint nem fogyasztunk elég gyümölcsöt, salátát és főzeléket. Ezért elsősorban a sárgarépát és mindenféle ballasztanyagban gazdag zöldfőzeléket alaposan meg kell főzni vagy párolni, és elkészítésüknél nem helyes kerülni a zsiradék használatát, másképpen testünkben nem termelődik kellő mennyiségű epesó az A – vitamin anyagcseréje.
Hatékony védelem a betegségekkel szemben:
Az Egyesült Államokban az utóbbi időben megjelent 31, a rákkal foglalkozó tanulmány közül 29 – ből kiderül, hogy a napi táplálék bőséges karotin - tartalma jelentős védelmet nyújt ez ellen az alattomos betegség ellen. A legfontosabb élelem ilyen szempontból a sárgarépa és a sötétzöld levelű főzelékfélék. Dr. Martin R. Prince és dr. Joan K. Frisoli, a bostoni (USA) Massachusetts General Hospital orvosai 1992 szeptemberében rájöttek, hogy többet ér a naponta háromszori, karotinokban gazdag kisebb étkezés, mint az, ha egyszer napjában, mondjuk ebédre, nagy adag spenótot vagy sárgarépa – főzeléket eszünk. „Ez háromszorosára növeli a vér karotin - koncentrációját.” Kezdjük meg minél hamarabb a magunk A – vitamin – kúráját, mert kilenc–tíz napig is eltarthat, amire e fontos tápanyag eléri teljes koncentrációját a vérbem, és öt-hat hétbe is beletelhet, amíg az értékes védőanyagok a bőrt és az egész testszövetet kellőképpen behálózzák. Dr. Prince és dr. Frisoli azt javasolja, együnk zsiradékot is a főzelékkel együtt. „Zsiradék nélkül egyáltalán nem változik bennünk a karotin - koncentráció. De ha zsiradékot is fogyasztunk vele, akkor a koncentráció negyven órán belül két és féleszeresére nő.”
Arról az izgalmas harcról, amelyet a karotinok folytatnak a rák és más betegség ellen, 1993 elején a kaliforniai Berkely Egyetem táplálkozástudományi tanszékének professzora, dr. George Wolf így számolt be: „Testsejtjeinket mikroszkopikusan parányi, vízzel telt csatornácskák kötik össze, ezeken keresztül folyik az információk cseréje, sőt a tápanyagoké is.” A karotinok – folytatja a tudós – indítják be a konnexinmolekulák építkezését, és ugyanakkor védik a csatornácskákat a szabad gyököktől vagy más kórokozóktól. Karotinban gazdag táplálkozás mellett a sejtkapcsolatoknak ez az egészséges védelme 12-16 órán belül kiépül. Ha hiányzik a táplálkozásunkból a karotin és az A-vitamin, akkor a parányi sejthidacskák „gyengélkedni” kezdenek, lassul a sejtek közötti kommunikáció, és a sejtek hajlamossá válnak a szaporodásra, a sűrű osztódásra vagy a túlburjánzásra, ami azután rákra vezethet. Kötelező tehát a mindennapos zöld vagy narancssárga főzelék, saláta és gyümölcs fogyasztása!
Hogyan jut az A – vitamin a testsejtekbe?
Amikor a karotinok kiváltak a táplálék pépjéből, gyors eljárással, epesók és enzimek segítségével, átalakulnak A-vitaminná, amihez szorgosan hozzájárulnak a pajzsmirigyhormonok, továbbá cink, vas és az E – vitamin is. Az újonnan keletkező molekulák fürgén áttekergőznek a bélfalon, és a vér- és nyirokerek útján kényelmesen eljutnak a májba, sőt még a zsírszövet tárolósejtjeibe is. Innen kerülnek vissza, a szükségletnek megfelelően a vérbe, hogy táplálhassák a testsejteket. Az A–vitamin, a többi, zsírban oldódó vitaminhoz, a D-, E- és K-vitaminhoz hasonlóan, szinte korlátlanul tárolható, ezért előfordulhat, hogy a koncentrációja túl magas lesz és így veszélyessé válik. Ez a veszély azonban csak akkor áll fenn, ha például az A–vitamin pirulát, túl soká és túl nagy adagokban vesszük be. Növényi karotinból annyit ehetünk, amennyit akarunk, legfeljebb csak a tenyerünk lesz tőle sárga. Az A-vitamin mennyiségét nem grammokban vagy milligrammokban mérik, hanem úgynevezett nemzetközi egységben (N.E.).


A szemnek szüksége van az A – vitaminra?
Minden egyes fényingernél A- vitaminra van szükség a rodopszin látóbíbor előállításához. Ez különösen azokat érinti, akik sokat dolgoznak a számítógép képernyője előtt, és így a szemük naponta 10 000-szer kénytelen különböző sötét–világos ingerekre reagálni. Következésképpen igen magas az A – vitamin –felhasználásuk. A szem évmilliók óta életmentő és életfenntartó érzékszervünk, ezért rendkívül gazdag a véredényhálózata, amelynek elsőrendű feladata az A – vitamin odaszállítása. Minden fényingerrel számtalan rodopszin-molekula épül le vegyileg, és villámgyors bioszintézis során keletkeznek a fehérjéből és az A–vitaminból az új rodopszinmolekulák. Ha tehát kevés a vitamin, természetesen bekövetkeznek a látási zavarok. Az A–vitamin hiánya ráadásul a szaruhártyasejtek kiszáradását és megkeményedését idézheti elő, amikor a bajt tetézi a védő könnyréteg hiánya. A következmények: sejthámlás és a könnycsatornák eltömődése; a kötőhártya kiszárad, és bekövetkezhet a szemhéjbőr – gyulladás.
Mikor menjünk a szemorvoshoz?
Modern szemészek újabban azt tanácsolják, hogy ne péntek délután, hanem inkább hétfő reggel menjünk a szemorvoshoz. Most már tudjuk, hogy szemünk látóélessége állandóan változik, aszerint, hogy mennyi A–vitamin van a vérünkben. Előfordulhat, hogy reggel fantasztikusan jól le tudjuk olvasni a fekete számokat a nagy fehér tábláról, de délután már nem tudjuk megkülönböztetni az O-t az L-től. A legtöbb szemorvos még meglehetősen régimódi. Ahelyett, hogy rávennék pácienseiket több A–vitamin fogyasztására, mindjárt az első vizsgálatnál szemüveget írnak elő. A modern biokémikusok ezt az eljárást elhamarkodottnak és ósdinak tartják. Naponta valamivel több A – vitamin, és sokan nem is szorulnának szemüvegre.
A nyálkahártya, illetve a szaruhártya sejtjei is kiszáradnak és megkeményednek A –vitamin híján, ez pedig xeroftalmiát, krónikus szemszárazságot okoz. A könnyréteg nem képes eléggé szétterülni, aminek a következménye sejthámlás és a könnycsatornák eltömődése lehet. A kötőhártya, a szemhéjbőr nyálkahártyaszerű folytatása is gyorsan kiszárad, és szemhéjbőr– gyulladásra vezethet.
A természet ezt azáltal előzi meg, hogy az A–vitamin nemcsak a véredények útján kerül a szemhez, hanem a könnyezéssel is, feltéve, hogy a táplálék megfelelő mennyiségű karotint vagy kész vitamint tartalmaz.
A szerelem, a szexualitás és a szaporodás terén is nélkülözhetetlen az A–vitamin. Először is a nemi szervek nyálkahártyáinak van szükségük erre a vitaminra, hogy ki ne száradjanak. Másodszor szerepet játszik az A-vitamin mennyisége, hiányában alacsony lesz a spermiumképződés a férfinál, és – ahogyan azt dr. Thomas Moore a cambridge–i egyetemen kimutatta–a libidó elmaradását és terméketlenségét okozhat a nőnél.
Jó tudni?


Kutyáknak vagy macskáknak ne adjunk az ételbe kevert A-vitamint!
Az antioxidánsok védelmi szerepe
A kemény rostos főzelékeket, így például a sárgarépát, leghelyesebb apróra vagdalva, reszelve vagy áttörve fogyasztani. Így könnyebben leadja értékes A–vitaminját. Fontos, hogy némi zsiradék is legyen az ételbe. Azonban a többszörösen telítetlen zsírok, mint amilyenek például a növényi olajok, nagymértékben pusztítják a karotinokat, hacsak nincs kellő mennyiségű antioxidáns is a táplálékunkban. Ezek olyan anyagok, amelyek a szabad gyököket sakkban tartják. A legfontosabbak, az A – vitamin mellett, a C - és az E – vitamin, továbbá a szelén nyomelem.
Bizonyos körülmények akadályozhatják az A–vitamin felvételét, vagy növelhetik a szükségletét az anyagcserében. Ide tartozik az alkoholfogyasztás, a túlzott gyógyszerfogyasztás, az erős fizikai igénybevétel, a hideg, a stressz, a májbetegségek, a gyomor- és bélzavarok. Ezekben az esetekben különösen fontos, hogy minél előbb A – vitamin-tartalmú élelmiszert fogyasszunk.
 

Cimke:



    Bejegyzés közzétéve ekkor 2011. november 23., szerda idő 19:18 ebben a kategóriában: Vitamin ABC. Trackback kikapcsolva.

    0 hozzászólás

    Szólj hozzá te is!

    Neved (beceneved) (*)
    E-mail (nem publikáljuk) (*)
    Weblapod (ha van)
    Hozzászólásod